Szerző: Szigetvári Zoltán

Az utcán éltem. Sok emberrel találkoztam. Volt, aki adott pár falatot. A többséget nem érdekeltem. A telek hidegek voltak, a nyarak melegek. Sokan belém rúgtak, ha nem tértem ki elég gyorsan.   Egy szép napon gyanútlanul sétálok, keresem a szemétben a napi betevőt, koldulok a jószívű emberektől. Nem voltam elég óvatos. A sintérek befogtak. Egy darabig a sintértelepen voltam. Nem […]

Kutya meleg van. Kánikula van (igen, itt van a kutya elásva. A kánikula is a kanis szóból ered). Nem elég, hogy minket hibáztatnak, ha ismeretlenek elviszik a reggeli maradékát az asztalról, ha az udvaron váratlanul gödrök jelennek meg. Még a meleg miatt is mi vagyunk a felelősek?   A szokatlanul meleg idő miatt érdemes magatokra és a kedvenceitekre is vigyázni. […]

A történet fikció (sajnos). Egyes valós események és helyek csak háttérként szolgálnak. A történetben minden személy, hely és esemény kitalált. Nagyszüleim becsületes dolgozó emberek voltak. Végig dolgozták az életüket. Ez alól nem volt kivétel a Második Világháború, amikor Nagypapa katona és hadifogoly is volt. A tiszteknek tett mindenféle szívességet (kesztyűt, kabátot, sapkát varrt). Ez valószínűleg nagyban hozzájárult, hogy életben maradt. […]

Kedves Olvasóm   Én egy becsületes kutya vagyok. Tudod, mi úgy döntjük el, hogy ki a magasabb rangú, hogy az, aki magasabb rangú akar lenni oda megy a haverjához. Jól megnézik egymást. Pózolnak. Ha a másik behódol (vagy mert gyengébbek érzi magát, vagy nem érdekli az egész hercehurca), akkor a játszma lefutott. Ha nem, akkor jól megverekszünk. (aztán jön a […]

A mérnökszemmel blog több részes cikksorozatot szentelt a tervezett avulásnak. Most beszélgettem pár emberrel és gondolataim támadtak. A tervezéskor a tervezett élettartam bizony egy szempont. Minél kevesebb üzemre terveznek egy eszközt, annál olcsóbb kisebb kecsesebb, olcsóbb lehet. A hosszabb élettartam robusztusabb nehezebb kialakítást, vagy drágább anyagok használatát követeli meg. (na tegye fel a kezét, aki ezt nem tudta) Természetesen a […]

Bell kölyök kora óta rótta a hegyeket, völgyeket. Hans tanította a munka csínjára-bínjára.   Bell tudta, hogy Hans azt szereti, ha az emberek a Házban vannak. Télen nagy hóesés után, vagy olyankor, amikkor dübörögtek a hegyek mindig együtt mentek ki dolgozni. Ha Bell érezte, hogy emberek vannak a közelben, odavezette Hansot. Ennek Hans mindig nagyon örült. Egy idő után Bell […]