Még nem meséltem el, mit csinál a Gazda, ha egy új rádiót hoz a gyűjteménybe. Nála a leírtak természetesen nem egy napos történetet jelentenek.

Az alap dolgok

Az első dolga, hogy alaposan megnézi. Még egyszer átnézi. Ez után fog egy kis tálkát a csavaroknak, leszereli a hátlapot és az aljalapot. Ezek után alaposan szemügyre veszi a szerkezetet. Ilyenkor ellenőrzi, hogy hiányzik-e valami.

Mivel a készülékek, amik hozzá kerülnek mind nagyon porosak a következő dolga az alapos takarítás. Ilyenkor tárul fel a szerkezet a maga teljes szépségében. A takarítás és szemrevételezés nagyon fontos, egy szép rádióban akár farontó bogarak is lakhatnak.

Ekkor előveszi a Kádár könyv sorozat (Kádár Géza:Rádiókészülékek kapcsolásai 1956-ban adták ki az első kötetet, a 70-es évek közepééig több kötet jelent meg.) és kikeresi a kapcsolási rajzot. Gondosan nézegeti, vakargatja a fejét, megint vakarja (Ahelyett, hogy az én fejemet vakargatná).

A bekapcsolás

Ekkor minket kizavar a szobából (ilyenkor az ajtón levő picike lyukon keresztül kukkolunk és hallgatózunk). Rendet csinál az asztalon (értitek rendet csinál). Az egyik kezét a (jobb oldalit) zsebre teszi, majd bekapcsolja a rádiót.

Az egyik kéz zsebre tétele és ilyenkor a zárt cipő viselete érintésvédelmi óvintézkedés. Így egy esetleges hibás mozdulat után nem tud az áram létfontosságú szerveken, idegpályákon keresztül folyni. Az áramütés így sem olyan mint az embernek a feleségével romantikázni, de igen jó eséllyel túlélhető.

Megvárja, míg a készülék bemelegszik. Na ez nem egy objektív idő. A rádió (ha üzemképes) 60-90 másodperc múlva megszólal, de a korabeli dokumentumok 30 percre becsülik a hőegyensúly kialakulását. Nem precíziós mérőműszerről beszélünk (meg a Gazda sem a türelméről híres, ha rádió van a közelében).  Ezért pár perc múlva már méricskél.

Megnézi a skálaizzókat. Ha nem mind működik, akkor cseréli őket. Ez nem csak hiúság. A skálaizzók a fűtő feszültségről működnek. Egy nagyszuper készülékben akár 10 skálaizzó is lehet. Ekkora terhelés kiesése esetén megemelkedhet a fűtőfeszültség. A tapasztalt gyűjtőtársak gyakran azt mondják, hogy nem számot tevő mértékben, de jobb óvatosnak lenni.

A bekapcsolás korrekt módja az lenne, hogy egy toroid trafóról fokozatosan adná neki a feszültséget, de mindig sajnálja a pénzt egy ilyen szerkezetre, ezért egyszerűen konnektorba dugja és bekapcsolja. Ezzel egyszer nagyon meg fogja járni. Egy tönkrement elko eldurran azt nézhet ki a fejéből és takaríthatja a trutyit. Amíg majd takarít én majd vigyorgok, hogy szóltam ám.

A kipróbálás

A bekapcsolás után megpróbálja, hogy a középhullám működik-e. Ezután a rövid hullámmal próbálkozik (már ha van).

Akár szól, akár nem végigméregeti a Kádár könyvben megadott munkapontokat. Ha nem térnek el nagyon (vagy a rádió szépen szól), bölcsen bólogat. Ha nagyon eltér, akkor elkezdi keresni az okát. Ez a leggyakrabban egy zárlatos kondi, vagy értékét vesztett ellenállás. Érdekes módon a csövek meghibásodása nem annyira gyakori, mint a kutya fattya gondolná (A Gazdának volt ezzel egy vicces esete).

Ha nem szól, akkor a csövek rácsát kezdi egy csavarhúzóval piszkálni. Ha serceg mosolyog, ha nem, akkor azt mondja: AHA. És megkeresi, hogy mi a hiba oka.

Az ellenállások mérésekor fel kell készülni a MΩ nagyságrendek mérésére, ami nem minden mai multiméternél adott.

Egy ilyen kör végére a rádió általában megszólal. Nem feltétlenül szépen, de szól.

A pontosabb méréseket úgy végzi, hogy fog egy másik rádiót és fokozatonként kivezeti belőle a jelet, és a mérendő készülékbe vezeti (mint egy szignálgenerátor esetén). Ezzel meg lehet találni azt a pontot, ahol valamiért nem működik jól a rendszer. Ott megint egy alapos ellenőrzés és már van is egy működő készülék.

Hogy ezt a Gazda mennyi idő alatt csinálja meg? Hát nem gyorsan. Van, hogy éveket vacakol vele. Ha sürgetem hivatkozik arra, hogy engem kell suliba vinni, nyáron a kertet kell csinálni, a Gazdasszony alszik és nem tudja tartani a lámpát, és egyéb butaságok.

 

 

Szólj hozzá!

Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!