Zsuzsi vagyok vakvezető kutya

Zsuzsi kutya vagyok. Vakvezető. Ez rengeteg kötelességgel és előjoggal jár. Képzeld el, mi bemehetünk a Gazdánkkal a boltba, ingyen utazunk a buszon és villamoson. Egész nap a Gazdával vagyunk. Előre bocsájtom gyönyörű életünk van, de olyan felelősségünk is, amit sok ember el sem tud képzelni. A vakvezetést már egész kicsi korunkban elkezdjük tanulni. Eleinte csak a talpunkat csiklandozzák, később megismertetnek a városi léttel. Megtanulunk utazni metrón, villamoson buszon, mindenkivel kedvesnek lenni. Ha ezeket teljesítettük, akkor kezdődik a kiképzés.
Az öltözetünk
Nekünk két rend ruhánk van. Van egy civil. Ez egy nyakörv és egy sétáltató póráz. Ha ez van rajtunk, akkor éppen olyan házikenvencek vagyunk, mint a többi kutya.
Van azonban a munkaruhánk, ami egy speciális hám, jelzésekkel, hogy mindenki lássa, hogy mi most dogozunk.
Ilyenkor nekünk nagyon nagy a felelősségünk. Mi nem a GPS-t helyettesítjük, az útvonalat a Gazdának kell tudnia. Mi arra vigyázunk, hogy a Gazda biztonsággal oda is érjen, ahova elindult. Jelezzük neki a járdaszegélyt, gödröt, odavisszük a busz vagy villamos ajtajához, keresünk neki ülőhelyet. Azért gondolj bele: ha nem figyelek eléggé, akkor a gazdám eltöri a kezét-lábát, mert nem jeleztem a gödröt. Ha nem jelzem a fejmagasságban levő akadályt, akkor lefejeli. Ö nem lát, csak én…
Kérlek segíts
Nekünk vakvezető kutyáknak, mint éppen cizelláltam, hatalmas felelősségünk van. Ebből adódóan nálunk az emberekhez hasonlóan előfordul a szívinfarktus és a gyomorfekély is.
Kérlek, ha dolgozom, ne gyere oda hozzám. Kerülj ki. Ha a Gazdámtól akarsz valamit, akkor egy alkalmas helyen szólítsd le, pár lépés távolságról. Beszéljétek meg, amit kell, de velem csak akkor foglalkozz, ha a Gazdám erre megkér. Igen azt tanították, hogy legyek kedves mindenkivel, de ha dolgozom, akkor kizökkentesz, ez pedig veszélyes lehet.

A munkánk olyan fontos, hogy még szobrot is kaptunk. (A budapesti metróban is van egy szobrunk)
Éppen utaztunk, amikor hallom a rádióban, hogy egy vak ember panaszkodott, hogy a kutyájának a zebra közepén adtak falatot.
Ez több problémát jelent:
Nekünk vakvezető kutyáknak speciális diétánk van. Adott időpontokban kapjuk a tápot, és parancsra pottyantunk. Ha ti soron kívül adtok nekünk falatot, az gyomorrontást okozhat, emiatt meg kiesünk a munkából.
Munka közben ne vonjátok el a figyelmünket sem falattal, sem simogatással.
Ez azt jelenti, hogy nem jöhetsz oda hozzám?
Mi vakvezető kutyák úgy vagyunk tanítva, hogy mindenkivel kedvesek legyünk (ennek ellenére nem javaslom, hogy a Gazdámhoz csúnyán szólj). Ha futtatón vagyunk, akkor beszéld meg a Gazdámmal, lehet, hogy dobhatsz nekem labdát, megvakarhatod a fülemet, de mindenképpen csak akkor, ha a Gazdám megengedi.
A vakvezető kutya és a Gazdája között egészen különleges kapcsolat van. A kutya vigyáz a Gazdára. Ha rajta van a hám, akkor teljes koncentrációval, ha nyakörv van rajta, akkor „csak” fél szemmel figyeli a Gazdát. Ha szükségesnek látja szolgálatba helyezi magát.
A különleges kapcsolat
Egyszer a Gazdám két barátjával elvitt sétálni az erdőbe. A barátoknak közel sem volt olyan gyakorlatuk a vakvezetésben, mint nekem. Hiába voltam még pórázról is elengedve, amikor úgy láttam, hogy a Gazdát túl közel vezetik egy gödörhöz, én bizony ott teremtem, és udvariasan odébb lökdöstem őket. Látszott a tanítás hatása, egy óra után már csak ritkán kellett közbelépnem.
A kirándulás vége felé két helyi kutya megtámadott. Amint a Gazdám ezt észrevette kifordult a barátai közül, és közénk csapott a póráz csatosabbik végével. Igen ő is megvéd engem. Pedig neki ez nem jelentett kis veszélyt jelent.
Összefoglalom
Igen mi vakvezető kutyák barátságosak vagyunk, de kérlek – nagyon kérlek – csak akkor simogass meg, ha a Gazdám megengedi, falatot meg még véletlenül se adj.
Frissítés
Kérlek segíts a haveromon. Aba haverom egy nyugdíjas vakvezető. Sajnos cukorbeteg és vak. A gazdája imádja, mindent megtesz érte, de már Abának látó gazda kell.
Szólj hozzá!
Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!