Mi volt a Kiállításon? 3. rész
Ennek a kupacnak a mottója: Kisszuper-Középszuper-Nagyszuper
Azért lássuk be, jobb a fűben heverészni, mint rádiókat javítgatni
Az Orion 820A már régen megvolt a Gazdának. Többször volt lehetőségem megszagolgatni. Mindig jó fej akartam lenni és jól megjelölni, hogy ez a Gazda rádiója (azok közül, ami itthon van a legnagyobb), el a kezekkel róla, de ezt már nem engedte. A 420A és 520A a Mohácsi örökségből származik.
Orion 420A
Az Asztória kereszteződés 1953-ban
A kép forrása:Fortepan
A sorozat kisszuper készüléke. Ez az állítás egy gyors szemrevételezéssel megerősíthető.
A következő paraméterei azonban egyértelműen a középszuperek közé sorolják:
- 4+1 beépített elektroncső
- 3 hullámsávos vételei lehetőség (rövid-, közép- és hosszúhullám)
- Két részre osztott rövidhullámú sáv
- 6 beépített skálaizzó, amiből négy az üzemmódot jelzi
- A gramophon (lemezjátszó) bemenet
A kis doboz és a hangszínszabályzó és varázsszem hiánya azonban a kisszuperekre jellemző.
A Készüléket ezúttal tekintsük kisszupernek, mivel egy három tagú sorozat legkisebb tagja.
Szokatlan, hogy a kezelőszervek a készülék oldalán kaptak helyet.
A kezelőszerveket a készülék oldalára szerelték. Egyik oldalon a hangerő szabályzó, a másikon az állomáskereső kapott helyet. A készülék eleje így egyszerű lett, a „szalagos Orion” embléma kapja a legnagyobb hangsúlyt. A skálán a kiválasztott hullámsávot egy-egy izzó jelzi. A 4 darab jelző izzó egy kis fekete dobozban kapott helyet.
A készülékre jellemző, hogy egy kezelőgomb több feladatot lát el. A hullámsáv váltó a készülék jobb oldalán található állomáskereső kihúzásával érhető el. A hangerőszabályzó kihúzásával a gramophon bemenet kapcsolható. Így viszonylag kevés kezelőszervvel érhető el valamennyi funkció.
A sávok közötti átkapcsolást egy kapcsolótárcsával oldották meg. Ez lehetővé tette, hogy a tekercsek hozzávezetései rövidek maradjanak.
A készülék érdekessége, hogy a kapcsolótárcsa vízszintesen helyezkedik el a sasszé alatt, a kezelőgombhoz egy merőleges fogaskerék áttétellel csatlakozik.
Az oldalnézeten jól látszik, hogy a készüléken korabeli átalakítások vannak
A készüléken két korabeli átalakítás figyelhető meg:
- A tetejére bőröndfület szereltek
- Az állomáskeresőre egy kúpos kiegészítőt kapott
A bőröndfül szerepe egyértelmű: A készüléke valószínű hordozták a szobák között.
A kúpos kiegészítő szerepe ennél rejtélyesebb. Talán az állomáskeresést könnyítette meg.
Orion 520 A
1953 Az Erzsébet híd
A kép forrása: Fortepan
Egyel nagyobb doboz és a varázsszem
A sorozat középszuper rádiója. A kapcsolás a hangszínszabályzóval és a varázsszemmel tér el a 420 A-tól. Természetesen a nagyobb dobozon kívül.
Ugyan azt a rimlock csősorozatot használja, mint a 420 A.
A készüléknek létezett Orion 520 AG jelzéssel lemezjátszóval egybeépítve, illetve a Orion 420 U-hoz hasonlóan létezett Orion 520 U jelöléssel „univerzális” változata is, ami az alaptípustól abban tér el, hogy képes 110 V és 220 V egyen és váltakozó feszültségről egyaránt működni. Erre azért volt szükség, mert Magyarországon abban az időben egymás mellett létezett 110 V=, 110V~ és 220V~.
Íme még egy korabeli átalakítás
A háborús pusztítások miatt a 220V~-ra való átállás csak lassan haladt. Az U jelű készülékek alkalmasak voltak az összes hálózaton működni. Innen ered az univerzális megnevezés. A dolog hátránya, hogy egyenfeszültség esetén nem lehet transzformátort használni, a szükséges feszültségeket előtét ellenállásokkal lehet előállítani, ami hatalmas hőterheléssel jár.
A Gazda rádióján egy korabeli átalakítás található. A hangerőszabályzó valószínűleg tönkrement, egy kapcsoló nélküli típussal pótolták, és a bekapcsolást egy szétszedett körtekapcsolóval oldották meg. A kivitelezés gondossága vitatható, de a kor technikáját és szemléletét jól mutatja.
A 820A a nagyszuper
1955 Utcarészlet
A kép forrása:Fortepan
A sorozat nagyszuper készüléke. A készülék még nem volt átalakítva vagy felújítva. Érdekes módon, annak ellenére, hogy 1955-ben (két évvel a 420A és 520A után) kezdték gyártani, nem rimlock csöveket használtak, hanem a régebbi „21″ sorozatúakat. Ennek alapján a készülék kivitele kimondottan konzervatívnak tekinthető. Az ellenütemű végfok és a két nagy hangszóró határozottan erősebb hangot ígér. A különbségekre jellemző, hogy az Orion 420 A 7 kg a 820 A 26 kg.
Ez már igazi „világvevő” készülék, ami azt jelenti, hogy egy hatalmas antennával és kis szerencsével a világ nagy részének a rádióadóit hallgathatjuk rajta. A könnyebb hangolás érdekében a rövidhullámú sávot négy részre osztották. A kiválasztott hullámsávot a kisebb készülékekhez hasonlóan jelzőizzók mutatják.
Enné a típusnál a kezelőszervek (a csatornaváltó kivételével) az előlapra költöztek.
Szólj hozzá!
Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!