A huszadik század elején sőt még a közepén is egy átlagos háztartásban volt egy (később kicsit több) izzó, esetleg egy rádió jobb esetben egy vasaló.

A század közepén aztán elkezdődött a fejlődés. Megjelent a TV, a mosógép, az automata mosógép, a 80-as években a számítógép. Az iparban is egyre több elektromos gépet használtak. A mechanikus írógépeket felváltották az elektromos írógépek, megjelentek az irodai és ipari számítógépek.

Az elektromos fogyasztás a mai napig növekszik. Manapság a légkondik, számítógépek, elektromos autók emelik a fogyasztást.

Az elektromos szolgáltatóknak ezzel a növekedéssel lépést kell tartani, hiszen a megtermelt és az elfogyasztott elektromos energiának minden pillanatban egyensúlyban kell lennie.

Az elektromos áram (micsoda meglepetés) nem a bokorban terem, azt valahonnan elő kell állítani.

Erre milyen lehetőségek vannak?

• Atomenergia (Paks)
• Szén (lignit)
• Gáz/kőolaj
• Szélenergia
• Napenergia

Atomenergia

Magyarországon összesen 4 darab atomerőművi blokk üzemel Pakson, valamint Paks 2 néven további blokkok állnak engedélyeztetés/előkészítés alatt.

A társadalmi elfogadottságuk a csernobili és fukusimai atomerőmű-baleset hatására erősen lecsökkent.

Ezek az blokkok úgynevezett “zsinór áramot” szolgáltatnak, ami azt jelenti, hogy amikor az egyes blokkok üzemelnek, akkor a névleges teljesítményt szolgáltatják.

A korszerű reaktorok működése a lehető legnagyobb mértékben a tervezésből adódóan biztonságos, amennyire lehet nem biztonsági berendezésekkel, hanem tervezési megoldásokkal igyekeznek a biztonságot garantálni, ami egy esetleges baleset bekövetkezésének esélyét csökkenti.

Az összes erőmű típus közül ez a legkitettebb a politikának és a korrupciónak, mivel messze a legnagyobb a megépítésének a beruházási költsége.

Urán üzemanyagú erőművek

A legelterjedtebb reaktorcsaládokat foglalja magába. Hátránya, hogy általában a természetes urán nem alkalmas üzemanyagnak. Az üzemanyaggyártás során a 235 tömegszámú uránatomok arányát az elvárt értékre kell emelni. Ehhez hatalmas ipari létesítményekre (“centrifugák”)  van szükség, és a kitermelt urán nagy része hulladékként (esetleg lőszerként, vagy súlyként) végzi.

Manapság kizárólag a nyomott-vizes reaktorokat tartjuk biztonságosnak.

Tórium alapú erőművek

A tórium több szempontból sokkal kedvezőbb, mint az urán:

• Sokkal több van belőle a földön, mint uránból
• Nincs szükség dúsításra
• Azonos tömegű kiinduló anyagból jelentősen több energia nyerhető ki
• Jelentősen kevesebb nagy aktivitású hulladék keletkezik

 

Természetesen vannak komoly hátrányai is:

• A technológia még fejlesztés alatt áll, néhány kísérleti erőmű épült és épül csupán
• A magasabb hőmérséklet miatt a megszokott szerkezeti anyagok, mérnöki megoldások nem használhatóak
• A keletkezett hulladék radioaktivitása jelentősen nagyobb

Szén/lignit erőművek

A lignit nagyon rossz minőségű szén, ezért a továbbiakban csak a szén megnevezést használom, kihangsúlyozva, hogy a hátrányok a lignit alapú erőművekre fokozottan igazak.

Az összes szén alapú erőműre igaz, hogy a használata nagy természetrombolással jár, mivel a szenet ki kell bányászni. a kísérő anyagok miatt a rengeteg szén-dioxid mellett kén és egyéb vegyületek, valamint rengeteg salak keletkezik, amelynek az elhelyezése épp úgy nem megoldott, mint az atomerőművi hulladéké, a térfogata azonban nagyon sokszorosa annak.

A felépítésük szerint lehetnek alap erőművek, vagy menetrend szerintiek.

Gáz/kőolaj erőművek

Az olaj és gázturbina hajtású erőművek könnyen szabályozhatóak, azonban ha a tervezés során a szabályozhatóságot helyezik az előtérbe, az a hatásfok rovására megy, a szabályzás folyamata is a hatásfok rovására megy, hiszen a hőerőgépek hatásfoka csak az optimális terhelés és üzemállapot mellett optimális.

Szilárd hulladék (szinte) nem keletkezik, azonban a keletkező szén-dioxidot egyszerűen a légkörbe engedik.

Nap- és szél- energia

Hatalmas felfutás alatt levő energia rendszer. Pillanatnyilag még kérdés, hogy a szükséges technika kiépítése és üzemeltetése kevesebb káros anyag kibocsájtással jár-e mint a hagyományos erőművekkel előállított energia.

Mivel a nap és szélenergia rendelkezésre állása korlátozottan tervezhető. Egy szeles napos déli időszakban nyilvánvalóan több energiát ad, mint egy szélcsendes hold nélküli éjszakán.

Ez a bizonytalanság azt jelenti, hogy a megújulók mellé szabályzó erőműveket kell üzemeltetni, amelyek a napsütés és szél változása szerint pótolja a kieső teljesítményt. Természetesen szabályozó erőművekre megújulók nélkül is szükség van, hiszen a fogyasztás is folyamatosan változik, azonban a napelemek és a szélkerekek növelik a bizonytalanságot.

Van megoldás?

 

Van.

Józanul kell gondolkodni. Az atomerőműnél éppen úgy nem megoldott a kiégett fűtőelem kezelése, mint a szénerőműveknél, azonban a korszerű 3. generációs erőművek biztonsága nagyságrendekkel jobb, mint akár a most üzemelő paksi blokkoké, egy baleset azonban elfogadhatatlan kockázatot jelent.

További szénerőművek építése szénbányák híján szintén kérdéses.

A gáz/olaj erőművek szintén import alapanyagokat használnak.

Összességében azonban egy megfelelő “keverék” előállításával, a meglevő erőművek gépészetének (hatásfokának a növelésével) a korszerűsítésével el lehet érni nagyon gazdaságos enrgiamixet.

A termelés és fogyasztás egyensújának fenntartására fel lehetne használni az elektromos autókat (azok akkumulátorait). Ha a tulajdonos vállalja, hogy az esetek nagy részében (csak, hogy konkrétumot írjak) este 10 és reggel hat között az autóját a töltőn tartja, akkor az áramirányító használhatja az autó akkumulátorát. Ezt a megfelelő áramárakkal tudja honorálni a plusz akku használatot.

Ehhez természetesen szabványosított rendszerek kellenek, aminek még a nyoma sem látszik

Szólj hozzá!

Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!