Nürnbergben 1946. október első napján hirdették ki az ítéleteket.

A Nürnbergi per folyamán a II. Világháború után a győztes hatalmak képviselői mondtak ítéletet a vesztes német vezetők felett. A vesztesek számonkérésének szükségességéről a szövetségesek még a háború alatt megállapodtak. Ennek módjáról azonban késhegyig menő vita volt Sztálin és Churchill között. Sztálin a bírósági tárgyalást támogatta, míg a brit vezető az egyszerűbb tárgyalás nélküli akasztást favorizálta.

A történelemkönyvekből tudjuk, hogy végül a tárgyalásos megoldást választották. A Nürnbergi per csak az első volt, amelyet még több követett összesen mindegy 200 embert akasztottak fel, mivel háborús bűnökben találták őket bűnösnek.

A persorozatot sok támadás érte, már a kezdetektől fogva.

• Az egyik legsúlyosabb, hogy a bírói pulpituson kizárólag a győztesek, míg a vádlottak között kizárólag a legyőzöttek ültek.
• Az elítéltek a tett elkövetésekor az akkor hatályos jogrend szerint jártak el.
• McCarthy szenátor szerint a vallomások egy részét kínzással szerezték meg

A második pontot a következő elvek alkalmazásával oldották fel:

 

• A személyes felelősség elve;
• A nemzetközi jog erősebb a nemzeti jognál;
• A felségjog elve nem biztosít mentelmet;
• A felsőbb parancs nem mentesít;
• Mindenkit törvényes eljárás illet meg;
• A béke elleni, a háborús és az emberiség elleni bűncselekmények meghatározásai;
• Nemzetközi jogsértésben vétkes e cselekmények támogatója.

A felsőbb utasítás nem mentesít elv különösen érdekes háborús időkben, amikor a parancs megtagadása esetén nem sokat teketóriáztak. Aki a parancsot megtagadta, afelett  nürnbergi bíróság helyett a mindenható mondott ítéletet.

A terrorbombázások kérdése is ellentmondásos. Göringet erre hivatkozva vádolták meg, ugyan akkor a szövetségesek az „ellenség harci moráljának megtörése érdekében” tömegesen alkalmazta ezt a taktikát. Az arányokat jól mutatja, hogy csak Drezdára több robbanóanyag hullott egyetlen támadás során, mint Nagy Britanniára az egész háború alatt. (London bombázásáról a mai napig többet lehet hallani)

 

Vajon a perben résztvevők sejtették, hogy a 2000-es években Nürnberg egyik külvárosában (Jó pár éve jártam ott) a latin betűs kiírások ritkaság számba fognak menni?

 

Szólj hozzá!

Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!