Az EMG-1541 2. kör

Na megint előkerült az a böszme nagy láda (Emberül az EMG 1541 oszcilloszkóp). Megint jött a Keresztfiú. Na most esélyünk sem volt felborítani, mert amíg bejött, mi be voltunk zárva.

Zorró portré

Megint oszcilloszkóposat mesélek nektek

Megint a szokásos rítus. Üdvözli a Gazdákat, üdvözöl minket. Üdvözli a macskát.

Tunstram elektroncső az oszcilloszkópban

Tungsram cső ciril típusjelzéssel

Előszedik a ládát. Kidobozolják. Elkezdik túrni a kapcsolási rajzokat. Na ez egy érdekes betegség. A kapcsolási rajzon csak pozíciószámok szerepelnek. A mellékelt alkatrészjegyzéken lehet az adott alkatrész értékét meghatározni, ezután megkeresni a valóságban, úgy, hogy a kapcsolási rajzon. A Tungsram jelölése van feltüntetve a csöveknek (Ahogy az előző részben már említettem), míg a valóságban a  Tungsram csövek is orosz jelöléssel vannak ellátva. Szerencsére van egy vázlat, ami segít a beazonosításban, bár ahhoz is kellet pár perc, mire kiderült, hogy a vázlat egy felülnézet (na ez volt a legegyszerűbb).

A csövek beazonosítása gyorsan megvan (pozíció alapján).

Gazda nézi a kapcsolási rajzot, vakarja a fejét, ezt ismétli sokszor. Egyszer csak megszólal: Kapcsoljuk be és nézzük meg mit csinál ez a poti.

Mivel nincs régi vasalóhoz való vasalózsinórja, elég komoly szerelést követelt, hogy áram alá lehessen helyezni (na ez azért nem volt akkora katasztrófa, de ha azt írom, hogy pikk-pakk bekötöttek egy hálózati kábelt, hol a drámaiság).

Újra a szokásos protokoll, kutyák, ki az előszobába! Ami nem igazság, mert egy kutyának, pláne nekem meg a Csibésznek mindig, ismétlem MINDIG a Gazda mellett a helye! Hát jó, akkor marad a fülalapú megfigyelés, meg azon a picike lyukon való bekukucskálás, ami az ajtón van és szinte csak szembogárnyi, tehát elég rossz minőséget ad.

Egy kis érintésvédelmi tanmese

Egy poti, amiről fogalmunk sincs mit csinál

Na ez az a poti.

Bekapcsolják, felfűtenek a csövek, a gáztöltésű stabilizátor cső lilásan, a többi narancs színben pompázik. A gazda fog egy csavarhúzót, a trimmer potihoz próbál nyúlni, a csavarhúzó repül, a gazda olyan bután néz, mint én szoktam, amikor nem akarok végrehajtani egy feladatot. A Keresztfiú kérdezi:

-megrázott?

-igen

-Drágám jól vagy? (ez Gazdasszony)

-igen.

Atyaég, más szót már nem is tud? Kaja, vacsora????

Na most már értem, hogy miért kell ilyenkor kimennünk az előszobába és a gazda miért teszi zsebre az egyik kezét, ha bekapcsolt készülékbe nyúl. A régi időkben, amikor a FI relét még ki sem találták, a védőföldelés még a jövő homályába veszett, az volt az érintésvédelmi óvintézkedés. Ha bele kellett egy működő készülékbe mérni, vagy állítani valamint, az ember zsebre rakta az egyik kezét. Ezzel biztosította, hogy bármilyen áramütés esetén csak az egyik karja legyen érintett, így az áram útja nem érinthette a szívet, vagy légzést vezérlő idegpályákat. Nem egy életbiztosítás, de már sok ember életét megmentette (a Gazdáért sem egyszer).

Folytatódik a történet

 

Ez az elrettentő példa: így nem kötünk be egy műszert

A kikapcsolás után a potit egyik végállás felé állította el 3/4 állásig, majd újabb be- és kikapcsolás után a másik irányba. Sem az Y irányú kitérés sem a visszafutás alatti fényerő nem változik. A poti megy vissza a kiindulási állapotba (pontosan középállás. Valószínűleg valaki korábban már próbálkozott vele).

Mint fent a Gazda már említette, a kapcsolási rajzon az alkatrészeknek csak a pozíció száma szerepel, az értékük és egyéb adataik a mellékelt alkatrészjegyzéken vannak feltüntetve. Ennek megvan az az előnye, hogy valamivel több információ van az egyes alkatrészekről, azonban a rajz értelmezését megnehezíti, a munkapont adatokat azonban nem sikerült megtalálni. Az ellenállásokat végigmérték, azok értékei a névleges tartományban voltak. A kapacitások, illetve a csövek ellenőrzésére azonban nem volt lehetőségük.

Adjunk neki valami normális jelet

 

Az EMG 1541 képe. egy 60 éves műszeről kimondottan jó

A jelet gyönyörűen lehetett szinkronizálni. A kép jól kiértékelhető, azonban az is látszik, hogy a fénypont visszafutásakor a kioltás nem működik.

Előkerül a Gazda szovjet frekvenciamérővel egybeépített hanggenerátora. Na ez sem a technika csúcsa (még 1986-ban is elég „egyszerűnek” számított). A készülék földelendő. Ez csak a használati utasításából derül ki, a hálózati csatlakozó dugója, valami nagyon egyedi alakú földelten. A készülék hátulján van egy hatalmas csavar, azt kell földelni. Ennyit az érintésvédelemtől (már megint).

A két készülék között a nagy különbség, hogy az EMG oscilloszkóp egy ipari készülék az 1950-es évekből (Az 1953-as Elektronikus mérőkészülékek könyvben már szerepel és az EMG 1955-ös katalógusában is), a hanggenerátor pedig egy amatőr műszer az 1980-as évekből.

A készüléket a Gazda 1986-ban vette. A Прибор радиолюбителя felírat jelzi, hogy a Szovjetunióban a rádió (elektronikai) amatőröknek is készítettek műszereket, igaz az ottani fizetésekhez lépest igen borsos áron. A műszer felépítése nagyon egyszerű. A tolópotméterek használatának okáról szívesen hallanék valamit. Egy műszerben a tekerő potméterek használata  az optimális, mivel azok jelentősen jobban védettek a szennyeződésekkel szemben. Igaz a Gazda nagyon vigyázott rá, keveset használta, ezért szinte újszerűnek tekinthető.

A műszer szinusz és négyszögjelet szolgáltat a hangfrekvenciás tartományban. A mérőzsinór természetesen „valahol megvan”. A megoldás egy hard core házibarkács lett. Nekem a hátamon felállt a szőr, hogyan lehet ilyen műszereket ilyen barkáccsal megszégyeníteni… (Nyugi Zorró, már rendeltem kábelt, ha megjön majd összerakjuk).

Egyik készülék sem mai, de mekkora húzás lett  volna egy elektroncsöves hanggenerátort használni… Na olyanja (még) nincs a Gazdának, de majd szólok a haveroknak.

Értékelés

A szinusz jel szépen megjelenik, jól kiértékelhető, azonban a hibák is jól látszanak:

  • Nincs visszafutási fénypontkioltás
  • A vízszintes eltérítése nem képes a képernyő teljes szélességét kihasználni

 

Egy ötven-hatvan éves műszertől ez még egy szép állapotnak mondható. Igazából alapfokú mérésekre már használható.

Az esetleges javításhoz valószínűleg alkatrészcsere lenne szükséges, azonban ilyen korú és minőségű alkatrészeket nem egyszerű beszerezni. A beazonosításához azonban jó lenne további információ a készülékről.

A további hibakeresés egyik lépése az lehet, hogy ismert jelet adunk a vízszintes bemenetre és megnézzük, hogy mennyire lehet kitéríteni. Ezzel el lehet választani a vízszintes erősítő és a fűrészgenerátor okozta hibát. (már megint nekem kell a Gazda helyett gondolkozni)

Szólj hozzá!

Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!