A simogatásról

Ezt az írást eredetileg a Mancsrancs-nak küldtem. Az ő engedélyükkel itt is közreadom, a 2014-2015 év összefoglalását

Régen jelentkeztem, sok minden történt azóta…(meg korábban is)

Zümi Zorró utálja

Zümi valahogy így nézett ki, de sokkal öregebb volt
A kép forrása:Wikpédia

2014 szeptemberében egy reggel a Gazda elment dolgozni. Én már tudtam, hogy milyen jó lesz holnap, mert szombaton mindig megyünk suliba. Ha így történt volna persze, hogy nem mesélném el a történetet…

A Gazda felöltözött robogózáshoz. Hát Csibésszel ilyenkor egymás hasát fogjuk a röhögéstől… Nagy nadrág, nagy kabát, a végén meg bilit húz a fejére, majd rájön, hogy a kesztyűt a szobában hagyta ( azt mondja ezek megvédik a rossz dolgoktól, pedig az a mi dolgunk…), majd rájön, hogy kesztyűben nem tudja bekötni a bakancsát… Végül felül a zümire és eltűnik az utca végén. Zümi olyan hangos és büdös, hogy még a lábunkat sem emeljük rá.

Akkor kezdtünk gyanakodni, amikor a Gazda nem jött haza vacsi időre. Itt valami nem stimmel. Egyszer csak előkerült Gazdasszony, kisírt szemmel.. Azt mondta a zümi csinált valamit, a gazdának eltört a keze (ha minket vitt volna, akkor ilyen nem történik, mi megvédjük). Ekkor még gyanútlanak voltunk Csibésszel, majd meggyógyul, oszt annyi.

Pár nap múlva a Gazda megint előkerült (a zümit azóta sem láttam), a kezén nagy fehér izé. Azt mondta sin. Egy gazda sok butaságot tud mondani. Nem ma jöttem a lábtörlőről, szagoltam én már vasúti, HÉV és villamos sínit is ez nem az.

A nagy baj az volt, hogy ez a „sín” a bal kezén volt a Bal Kezén a Simogatós Kezén volt. Rögtön tudtam, hogy most sokáig csak jobbkezes simogatást kapunk, csak jobbkezeset. Minden iskolázott kutya tudja, hogy az igazi simogatások a Bal Kézben laknak, a jobb kézben csak a maradék.

Néhány hét múlva a fehér „sínt” egy zöld izére cserélték. Azt mondták, hogy gipsz, erre büdös műanyag szaga volt… Jó pár hét után ezt is levették. A gazda hazajött gipsz nélkül. Mi becsületesen elkezdtük böködni, szagolni. A Gazda rögtön megállapította, hogy szukafattyai vagyunk (eddig nem tudta?), majd a

Csibész fiatalon. Ekkor még nem ismertük egymást

Csibész fiatalon. Ekkor még nem ismertük egymást

helyünkre zavart. Leült a fotelba, a karfára tette a karját és hagyta, hogy szagolgassuk. Percekig csak szagolgattuk, szagolgattuk és szagolgattuk. Bizony érződött rajta, hogy nem mostanában mosta meg utoljára, rengeteg idegen ember tapogatta meg (ha meg mi vagyunk ilyen büdösek azonnal megfürdet). A végén egy kis igazi simit is kaptunk Bal Kezes Simit. Percekig futottuk utána győzelmi köröket úgy örültünk.

Sajnos ezek után is csak ritka volt a Balkezes Simi eleinte, de azért lassan a világ visszaállt a szokásos kerékvágásba. Újra jártunk suliba (Az a kék „gipsz”, meg a sín nagyon hasonlított az őrző védőn használt izéhez, a Gazda nem akart balesetet), meg sétálni, néha kirándulni. Az első időben bizony Csibész megpróbálta kisajátítani a Gazda Bal Kezét, de Gazda résen volt. Mindketten kaptunk balkezes simiket is.

A Gazdák 2015-ben elmentek nyaralni. Minket pedig elvittek bulizni panzióba. Nem kellett velük osztozni a szobán. Saját kennelt kaptunk, csak hamar visszajöttek, még nem buliztuk ki magunkat rendesen.

Az év folyamán ástuk a gödröket, a legnagyobb rózsabokrot hatalmas munkával kiástuk és elcipeltük a házunk elé. Ott jobban mutat, de a gazdák visszatették a helyére. Semmi szépérzékük nincsen.

Voltunk a pitypangos haverokkal kirándulni. Én természetesen egy fél órára elbújtam, csak, hogy mindenki engem keressen. A Gazdának kellett volna vezetni a csoportot, de nem volt rendesen felkészülve, ezért a rendszeresen járt útvonalon is képes volt eltévedni…

 

Szólj hozzá!

Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!