Úgy gondoltuk érdekelheti az olvasókat a Magyar Építész Kamara Etikai szabályzata, ha már felmerültek a repülőtérrel kapcsolatos ügyekben ilyen irányú kérdések. Az alábbiakban idézzük a szabályzat egy két pontját, a teljesség igénye nélkül.  A szabályzat teljes szövege a cikk végén található linken elérhető.

  1. cím

 A szabályzat célja

A jelen szabályzat meghatározza azokat a magatartási normákat, emelyek vétkes (szándékos, vagy gondatlan) megszegése etikai-fegyelmi eljárást von maga után, valamint azokat az elvárásokat, amelyek az építészi hivatásba vetett közbizalom őrzése érdekében minden építésztől elvárható. Ezen elvárások megsértése etikai-fegyelmi eljárást vonhat maga után.

  Az építésznek a hivatásához tartozó természetes felelőssége, hogy szakmai tevékenysége során – az épített és a természeti világ minősége és harmóniája érdekében – magas szintű szaktudását következetes elvszerűséggel, a társadalmi érdek szem előtt tartásával képviselje.

A hivatástudatra épülő, etikus tevékenység a jogi környezet szabályainak betartásán túlmenően hozzájárul az egyéni és a társadalmi lét minőségének javításához. A gondatlan, szándékos, a szabályokat figyelmen kívül hagyó tevékenység károsít, rombol, így etikai vétségnek minősül.

 Az etikai-fegyelmi szabályok betartása minden kamarai tagra megkülönböztetés nélkül kötelező, függetlenül attól, hogy az építési folyamatban, hatósági eljárásban, törvényhozásban, gazdasági-, vagy közéletben milyen szerepet tölt be, vagy funkciót vállal (pl.: tervező, szakértő, kivitelező, beruházó, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, tervellenőr, igazságügyi szakértő, hatósági tisztviselő, főépítész, kamarai tisztségviselő, tervpályázatban közremőködő, cégvezető stb.).

 II. fejezet

Az építészeti gyakorlat etikai szabályai

3.1 Közéleti szereplése során nem mondhat vagy tehet olyant, ami félrevezeti a közvéleményt, ami más építész jogos érdekét sérti, vagy önmaga számára jogosulatlan előnyt szerez.

4.4 Nem írhat alá, nem hitelesíthet olyan terveket, olyan intézkedéseket vagy előírásokat, amelyek nem felelnek meg a szakma általános értékrendjének, az általános elfogadott építészeti, műszaki színvonalnak, szakmai szabályoknak és jogszabályoknak.

4.5 Vissza kell utasítania a szakszerűtlen, jogszerűtlen vagy előírásokba ütköző megoldásokra irányuló igényeket. Amennyiben a megbízó vagy munkáltató ragaszkodik ez irányú utasításaihoz, úgy vissza kell lépni a feladattól, és egyoldalúan meg kell szüntetni a jogviszonyt.

5.1 A megbízással egy időben köteles tisztázni a feladat megoldásában való jártasságát, illetékességét, tervezői jogosultságát, valamint minden olyan tényt, ami befolyásolhatja döntéseinek függetlenségét vagy munkájának minőségét.

5.2.1 Szerződéskötés során köteles a megbízót minden olyan körülményről, tényről, műszaki adatról, vonatkozó jogszabályról és előírásokról tájékoztatni, aminek ismerete a szakmai jártasság okán elvárható, és a munka teljesítésére kihatással van és lehet.

5.5 Nem terjeszthet elő olyan tervet, szakvéleményt – még alternatív megoldásként sem – amelyben foglaltak nem felelnek meg a vonatkozó jogszabályoknak, szabályoknak, előírásoknak, vagy műszakilag megvalósíthatatlanok.

9.1 A szakma általános érdekeinek és értékrendjének és az építtető sajátos érdekeinek ütközése esetén abból kell kiindulni, hogy a választott megoldás alkalmasságáért a tervező a felelős. A megbízó vélt, vagy valós érdekeit nem szabad a szakma általános elvárásaiban, szabályokban előírásokban megfogalmazott érdekek elé helyezni. Az építész nem alkalmazhat szakszerűtlen vagy jogszerűtlen megoldást még akkor sem, ha a megrendelő erre kifejezetten kéri, vagy utasítja.

11.1 A megbízás teljesítése során kialakuló szakmai kapcsolataiban őrizze meg döntési és szakmai függetlenségét, döntéseiben minden esetben a megbízó jogszerű érdekeinek és a szakma általános érdekeinek alapján kell eljárnia.

Forrás: http://www.mek.hu/media/etika/etikai.fegyelmi.pdf