A Greenfo oldalán található egy tanulmány melynek egy részét idéznénk ami térségünk problémájára is rávilágít. A cikk érdekes tapasztalatokat idéz az EMLA tanulmányából.

Általános tapasztalatok

Egy hátrányos helyzetben lévő településnek elemi érdeke, hogy ösztönözze kereskedelmi, szolgáltató és ipari beruházások megvalósítását bevételeinek növelése, munkahelyteremtés és a lakosság megtartása érdekében. A helyi önkormányzat és szervei gyakran hajlamosak elnézők lenni, hiszen semmiképpen sem kívánják környezetvédelmi igények hangoztatásával elriasztani a beruházót, aki/amely éppen ezt használja ki és a többletköltségek elkerülése érdekében olyan régiókat céloz meg, ahol több engedékenységre számíthat.

A környezetveszélyeztető tevékenységekkel, beruházásokkal kapcsolatban az egyes helyi önkormányzatok igen eltérően lépnek fel. Előfordul, hogy a környezetkárosító magatartás ellen tiltakozó lakosok megkereséseire az önkormányzat (a jegyző) sajnálkozva, tehetetlenül tárja szét kezét és – jogszabályi felhatalmazás ellenére is – hatáskörének hiányára hivatkozik. Ennek egyik esetleges oka, hogy az önkormányzatnál dolgozó jogi szakemberek sincsenek mindig tisztában a környezet- és természetvédelmi jogszabályokkal, s azokat figyelmen kívül hagyva engednek teret a környezetkárosító tevékenységnek.

Rosszabb esetben az önkormányzat és szervei részéről informális eszközökkel még támogatják is a beruházót tevékenységének folytatásában, s legfeljebb baráti hangnemben emlékeztetik a környezetvédelmi követelmények létezésére, a kifogást emelő lakosokat pedig – ugyancsak informális módokon, de jóval szigorúbban – figyelmeztetik a község kedvezőtlen gazdasági helyzetére és arra a megtiszteltetésre, melyet az adott létesítmény léte és működése jelent a közösség számára. Ez utóbbi magatartás eredője általában az a téves elgondolás, mely szerint a környezetvédelmi érdekek érvényesülése ellentétben áll a település gazdasági, társadalmi fejlődésével, miközben hosszú távon ezen érdekek összeegyeztetése jelentené a fenntarthatóság alapját.

Következtetések

Az ügyekből leszűrt tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy az elmaradottabb települések döntéshozói a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében könnyen lemondanak környezetvédelmi igényeik érvényesítéséről, s a lakosság csak később, saját egészségének, életminőségének, természeti környezete állapotának romlása nyomán érzi meg, hogy súlyos mulasztások áldozatává vált.

A környezet- és természetvédelmi előírások figyelmen kívül hagyásával előidézett veszélyekkel szemben való fellépés, a környezeti érdekérvényesítő képesség jellemzően alacsonyabb azok körében, akik egymaguk, egymástól elszigetelten próbálják felvenni a harcot a környezethasználókkal szemben, vagy akiket szerény anyagi lehetőségeik, illetve a hiteles tájékoztatás hiánya zárnak el jogi procedúrák indításától. Gyakran azért kell harcot vívni, hogy a sérelmet szenvedettnek egyáltalán a közérdekű adatokhoz való hozzáférési, illetve az ügyben ügyfélként való részvételi jogát elismerjék.

A környezeti igazságosság elvében benne foglaltatik, hogy mindenkit – társadalmi helyzetre, életkorra, nemre tekintet nélkül – egyenlő esély illet meg környezetvédelmi igényeinek érvényesítésében, s a környezetvédő társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak ebben a jogi lehetőségek ismertetése, beadványok előkészítése, jogi tájékoztatás adása és képviselet ellátása által. A lehetséges jogi megoldások felvázolása közül azokat kell előnyben részesíteni, melyek igénybevétele a lehető legkevesebb költség mellett is jó eredménnyel járhat.

dr. Gajdics Ágnes
jogász