MUNKAERŐPIAC

 

 Probléma:

•             Az 1980-as években 5.5 M munkavállalóból mára 3.8 M (akik fizetnek járulékokat pl. TB, Nyugdíj stb.).

•             Roma nemzetiségűek közül 85% a munkanélküli.

•             A korábbi ún. vámszabadterületeken működő külföldi többségi tulajdonú vállalkozások (multinacionális cégek) a munkaerő 2%-át foglalkoztatják. Ez kb 80.000 foglalkoztatottat jelent. Összesen kb. 300.000 munkavállalót alkalmaznak(ebből 220.000 főként a kereskedelmi láncok, akik ha elmennek, munkahelyek teremtődnek), amelyért 600 Mrd forint adókedvezményt és 200 Mrd támogatást kapnak évente. (2006-os, 2007-es hivatalos mérlegbeszámoló összesítések alapján. Mellár Tamás, 2009, mno.hu)

•             A hazai nagyvállalatok 200 Mrd forint adókedvezményt és 600 Mrd forint támogatást kapnak évente. (2006-os, 2007-es hivatalos mérlegbeszámoló összesítések alapján. Mellár Tamás, 2009, mno.hu)

•             A Kis és Középvállalatok 60%-os adók miatt (19% társasági adó, 38 % osztalék adó, kb. 2% iparűzési adó) elkerülik az adóbefizetést és így további kb. 1000 Mrd forint hiányt hoznak létre.

•             Alanyi jogon járó munkanélküli segély, ami sok esetben magasabb értéket képvisel, mint a munkáért járó bér. (Pl. sok esetben nem versenyképes a szüretelésért járó napszám a segéllyel)

 Lehetőségek:

Az adókedvezmények és támogatások átcsoportosítása a kis és középvállalati szektorhoz adó és járulékcsökkentés formájában. Óvatos becslések szerint is 800 Mrd forint megtakarítás a multiknak és a hazai nagyvállalatoknak juttatott évi 1600 Mrd forintos támogatáson. (Magyarországon a multik támogatása 2,5szer akkora, mint Lengyelországban.) Ezen kívül a KKV-k számára megfizethető (és a térséggel versenyképes) adórendszer bevezetésével a gazdaság kifehérítéséből kb. 300-400 Mrd forint adóbevétel-többlet származhatna.

Közmunkaprogramok, amelyben heti 3-4 napi munkáért járna a segély. Munka van bőven minden térségben, például öntöző csatorna építés (öntözött mezőgazadasági területek aránya csupán tizede az EU átlagénak), gátépítés, parkosítás, lakásfelújítás, bioélelmiszer termelés, állami és önkormányzati épületek renoválása, stb.

Németországban a Roland Berger tanácsadó cég készített a kormány megbízásából tanulmányt az ilyenhez hasonló Zöld Gazdaság programokra. E szerint Magyarországon kb. 3-400 ezer új munkahelyet lehetne teremteni! (Forrás: Olajos Péter előadása nyomán, 2010)

 

Probléma:

•             A külkereskedelmi mérleg 2004-ig (az EU csatlakozásig) nyilvántartott ún. vámterületi egyenlegéből kiolvasható a magyar tulajdonú gazdaság éves piacvesztésének a mértéke. Ez közel 10 Mrd euró. (Forrás: KSH-évköny, 1997; GM külkereskedelmi statisztikái, Lóránt Károly in Veress 2009)

 Lehetőség: Válaszd a hazait!! (A lehetőségek lásd fent...)

 

NYUGDÍJRENDSZER

 

Probléma:

•             Nem tisztán látható nyugdíjakat érintő gazdálkodás és bizonytalan jövő. A kötelező magánnyugdíjpénztárak magas a működési költsége (4-6%). Nincs a kötelező magánnyugdíjpénztárak között valós verseny, többnyire állami rendeletekkel szabályozzák a működésüket, befektetési gyakorlatukat.

 

Lehetőség: Kötelező államilag menedzselt nyugdíjpénztári rendszerben személyenként külön vezetett számla. A befizetéseket a gazdaság élénkítésére lehetne fordítani például nem piacosítható államkötvények kibocsátásának formájában. Ez a rendszer túl azon, hogy vállalna egy fix kamatozást a megtakarításokra, fedezetet biztosíthatna különböző (később megtérülő vagy profitot termelő) beruházásokhoz, mint például öntözőcsatorna és zöld erőművek építése stb.

A második pillér részleges megszüntetése. Az így „felszabaduló” járulékbefizetések harmadik pillérbe (önkéntes magánnyugdíjpénztárak) való áramoltatása a már most is meglévő ösztönző mechanizmusok bővítésével. (Szja kedvezmények...) A tágabb befektetési lehetőséget biztosító és tökéletesebb versenypiaci körülmények között működő önkéntes magánnyugdíjpénztárak hatékonyabbak, befektetéseik értékállóbbak, mint a rendeletekkel szabályozott kötelező magánnyugdíjpénztárak.

 

ENERGETIKA

 

Probléma:

•             A nagyon komoly földgázfüggőségünk kb. évi 700 Mrd forintot tesz ki, ami lényegében a kőolaj és földgáz import.

•             Geotermikus energiával való fűtéshez 17 hatósági engedély szükséges.

•             Energetikai szektor ésszerűtlen privatizációja: "egyszerűbb lett volna, ha kiáll valaki egy utcasarokra, és azt mondja: minden tizedik beforduló kap egy erőművet garantált jövedelemmel" (Demján Sándor, Info Rádió, 2010.03.22.)

 

Lehetőség: A természetes monopóliumokban való állami részesedés növelése.  Zöld Gazdaság program (pl. bio erőművek építése), hatósági támogatás a zöld energiák alkalmazása érdekében. Az adminisztráció, az engedélyeztetés egyszerűsítése. Európai Uniós források bevonása.

 

 

ÁLLAMADÓSSÁG

 

Probléma:

•             Magyarország államadóssága a GDP kb. 80%-a 2009-ben.

•             Az ország külső tartozása, amivel a külföldnek tartozik az állam, a lakosság és a gazdasági szektor kb. a GDP 130%-a.

 

Lehetőség: Elengedtetni az adósság 50%-át (lengyel példa).  Kérhetnénk továbbá 3-4 év türelmi időt (Koreai példa) a kamatfizetésre, ami rögtön többletként jelentkezne az államháztartásban! Így alsó hangon évi 600 Mrd forint szabadulna fel a költségvetésben. A koreai példát követve pedig 3 évig évi 1200 milliárd forint, amit a nagy elosztórendszerek (egészségügy, oktatás) fejlesztésére és (önkormányzatok) konszolidációjára fordíthatnánk.

 

MEZŐGAZDASÁG

 

Probléma:

•             Az Európai Unió agrártámogatási rendszerében Magyarország 2013-ban fog annyi támogatást kapni a mezőgazdaságban mint amit jelenleg az EU 15-ök kapnak. A csatlakozáskor az EU 15-öknek járó támogatások 25%-át kapták meg a magyar gazdák! A 30% kiegészítő támogatást jelenleg az állam teszi mellé. [Forrás: Külügyminisztérium]

•             2011-ben lejár a külföldiek földvásárlására vonatkozó derogáció. Ettől kezdve elvileg külföldi magánszemélyek is vásárolhatnak földet Magyarországon.

 

Lehetőség: A magyar földhöz való hozzájutás adminisztratív úton történő megnehezítése. (Nyelvvizsga, mesterségesen magas földárak (koreai példa))

 

Probléma:

•             Teljesen aszimmetrikus alkupozíciók Magyarországon a kereskedelmi láncok és a termelők között, ami lehetetlen helyzetbe hozza a termelőket.

•             Termelőket sújtó magas adóterhek a környező országokkal összehasonlítva.

•             Ny-Európából a lejárt vagy a túltermelésből származó termékeket hoznak be az országba (Lidl, Aldi stb.) és teljesen lenyomják az árakat.

•             Bizalmi kapcsolatok hiánya: Nyugat-Európában a termelők és az élelmiszeripari feldolgozók között évtizedekre visszanyúló stabil kapcsolatok jellemzőek.

 Lehetőség: A Magyar piacok védelme. A helyi értékesítés ösztönzése. Pénzbeni segélyek helyett helybeli élelmiszervásárlásra fordítható szociális kártyák kibocsátása. A kereskedelmi láncok piaci erőfölénnyel való visszaélésének törvénnyel való korlátozása (pl. Szlovákia)

 

 

 

 

 

MINISZTÉRIUMOK

 

Probléma:

•             Hihetetlen méretűre duzzadt az államapparátus, és az alkalmazottak munkabéreit a kevés adófizető fizeti meg.

 Lehetőség: Az „ejtőernyősök” felszámolása a minisztériumokban, ami körülbelül 300.000 közalkalmazottat jelent. Ez megint csak komoly kiadáscsökkentést eredményezne az államnak.

 

AUTÓPÁLYAÉPÍTÉS

 

Probléma:

•             Horvátországban nincsen versenyeztetés az autópálya építésre, egy amerikai cég végzi ezt a munkát. Magyarországon versenyeztetés mellett is irreálisan magasak a költségek.

•             Az autópálya építésnél 20 alvállalkozó csupán hasznot élvez, míg a 21., aki elvégzi a munkát, vállalja a felelősséget és sok esetben nem is fizetik ki a munkáját.

•             Természetesen igaz: több lehajtó, több létesítmény, eltérő talajviszonyok, fenntartási költségek stb... De a különbség így is aránytalanul nagy.

 Lehetőség: Állami megrendelések korrupcióinak felszámolása, alvállalkozói rendszer szabályozása, beruházás megkezdésekor letétbe helyezett összegek (akár csak részben) biztosítása. Hazai útépítőipar kapacitásainak figyelembevétele. Hazai vállalkozók megbízása a kivitelezéssel.

 

OKTATÁS

 

Probléma és lehetőségek:

•             Középfokon alacsony a szakmunkásképzés aránya abszolút értelemben és összehasonlításban egyaránt. A követendő példa KK-Európa (Cseho., Szlovákia, Lengyelo.) és NYK-Európa (Ausztria, Németo., Svájc) lenne.

•             Aktuális politika: Szegregáció felszámolása egyenlősítő oktatással. Cél: Megtalálni a többség helyét a társadalmi munkamegosztásban (a szakmunkásképzési arány felfuttatásával)

•             Felsőfokon aránytalanul magas a társadalomtudományi képzés aránya és alacsony a műszaki képzés aránya.

•             Gyenge kapcsolat a munkaerőpiaci igények és az oktatáspolitika súlypontjai között

•             Az ún. posztszekunder (2 éves képzés) elfogadtatása és felfuttatása. Ny-Európában a kétéves posztszekunder képzéseket elfogadják felsőfokú végzettségnek, az ott végzettek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelnek. Amennyiben Magyarországon olyan lenne a posztszekunder képzés aránya, meg lehetne háromszorozni a tanári fizetéseket. (Forrás: Polónyi-Tímár)

 Lehetőségek:

Megszüntetni az ember - kredit alapú támogatási rendszert. Ne a mennyiség hanem a minőség legyen a fokmérő, akár cégek visszajelzései alapján. Tandíj bevezetése (csak az fizessen aki használja) és ezen keresztül is „szavaznának” a diákok és így késztetnék az Intézményeket színvonalas oktatásra. Csupán a legjobb 5-20% kapjon tandíjmentességet!

 

SEGÉLYEZÉS

       

Probléma:

•             Alanyi jogon, forintban fizetett segélyek, melyek nem minden esetben hasznosulnak a célnak megfelelően. Továbbá versenyképesek a munkabérrel szemben.

 

Lehetőség: Közmunka segélyért. Szociális kártya pénz helyett, hogy a segélyeket a hátrányos helyzet felszámolását célzó vásárlásokra lehessen fordítani. (Élelmiszer, ruha, tankönyvek stb...)

 

PRIVATIZÁCIÓ

 

Probléma:

•             Elsiklottunk a privatizációs állami vagyont szétlopó milliárdosok felelősségre vonása felett

 Lehetőség: Orosz példára (Putyin) felelősségre vonni a privatizációból milliárdos vagyont felhalmozókat, komoly büntetéseket fizettetni velük és aki nem működik együtt, azt bebörtönözni. (Általában a példastatuálás elegendőnek bizonyul: Hodorkovszkij személyre szabott ketrecében)

 

KONKLÚZIÓ

 

A magyar gazdaság és társadalom problémájára nem a nyugdíjasok és dolgozó családosok továbbsanyargatása jelenti az egyetlen kiutat, hanem az ésszerű átcsoportosítás, a terhek és előnyök kisimítása az egyes társadalmi és gazdasági csoportok között. Hogy ezeket ki fogja megvalósítani? A munkához olyan „rókák” kerestetnek, akik nem csupán a birkák (meg)vezetésére és megnyúzására alkalmasak az oroszlánok utasításait követve, hanem hajlandóak bemenni az oroszlán barlangjába, és ha kell kiállnak a nyáj fizikális, mentális és lelki épségéért, a legelő fenntarthatóságáért!! Mindenki azt kapja, amit elképzel magának. Ha semmit nem képzel el magának, akkor elképzelik neki helyette. Kérd, és megadatik.