Ebben a cikkben önkényesen kiragadok két számítógépet, amelyet Magyarországon (a Magyar Népköztársaság) terveztek és gyártottak.

Az első egy EMG asztali grafikus kalkulátor. Az EMG-777 a másik az iskolaszámítógép program egyik számítógépe a PRIMO

Az EMG-777

Az emg-666 kalkulátor sikere hatására elkezdték fejleszteni a jelentősen fejlettebb EMG-777 típust. Ez a számítógép egy 16 bites központi processzort és három 8 bites periferiális processzort tartalmazott. Talán nem volt szerencsés a processzorok közötti feladatmegosztás az azonban, hogy ezt az operációs rendszer kezelte, a kor legfejlettebb rendszereire volt jellemző.

A fejlesztés összességében egy követő fejlesztésnek tekinthető, hiszen az inspirációt egy korábbi (Tektronix 4051) hasonló készülék adta. Az EMG több műszeréhez „nyújtott ötletet” Tektronix termék, olyannyira, hogy a Tektronix gyári múzeumában is találhatóak EMG műszerek.

A megvalósult számítógép azonban semmi esetre sem tekinthető az eredeti típus másolatának vagy továbbfejlesztésének, az alaptípus ezúttal valóban csak az inspirációt szolgáltatta.

A fejlesztés 1977-ben indult, azonban a bevont külső partnerekkel való együttműködés nem volt zavartalan, és az amúgy is kevés fejlesztőnek egyéb feladatokat is el kellett látni, ezért a fejlesztés 1983-ig húzódott. Ez végzetesnek bizonyult. Ennek ellenére a gyártás 1986-ig folyt, sőt egy-egy darabot még utána is összeszereltek.

Az 1979-1980-as dátum az azóta ipari sokvánnyá/szabvánnyá vált IBM PC megjelenésének az időpontja.

A PRIMO

A magyar iskolaszámítógép programra készített oktató/játék számítógép. A felépítése egyszerű, a design-re nem költöttek sokat (szerintem randa), a beépített BASIC interpreter egy Microsoft BASIC (TRS 80 Level II) alkalmazása az adott hardverre.

A fejlesztés rohamtempóban történt (az ötlettől a gyártásmegkezdéséig 13 hónap telt el). A tervezéskor már felhasználták az EMG-777 tapasztalatait. Az eltérő cél eltérő megoldásokat eredményezett. A PRIMO-ban amit lehetett szoftveresen oldottak meg. Minden feladatot az egy darab Z80 mikroprocesszor látott el. Nem volt hang IC, kép IC, ami a korabeli játékgépekben szokásos volt, ezeket a feladatokat szoftveresen oldották meg.

A programozás tanulását ez a végsőkig szikár egyszerűség nagyban segítette, hiszen ha az ember belemerült volt esélye megérteni hogyan működik. A gépi kódú programozása is viszonylag egyszerű volt (már ha a gépi kódú programozás esetén ilyenről lehet beszélni). A PRMO szoftverkönyv megadta a gépi kódú programokból elérhető rendszerhívásokat. Mivel a beépített interpreter elég lassú volt a gépi kódú programozás igen jelentős teljesítmény emelkedéssel járt, még akkor is ha a hivatalos rendszerhívásokat használtuk.

Kijelzőként egyszerű fekete-fehér (vagy színes) TV-t használt. Gyakran a szovjet Junoszt-típust, amelyen kialakítható volt video bemenet illetve a PRIMO rendelkezett video kimenettel, így a kritikán aluli minőségű modulátor kihagyható volt.

A háttértár egy egyszerű háztartási magnó. A gyártó a BRG MK 29-et ajánlotta, de bármely elfogadható minőségű magnó megfelelt.

A PRIMO képes volt hálózatban működni a SZTAKI SYSTER és VARYTER számítógépeivel. Ez a lehetőség valószínűleg csak elvi volt, nem találtam utalást rá, hogy valóban építettek volna ilyen hálózatot, az 1980-as évek elején azonban a hálózati gondolkodás igen előremutató volt.

A realitások

Az EMG-777-nek az IBM PC-vel kellett volna versenyeznie a piacon. A PC mérés vezérlési célokra természetesen kevésbé volt alkalmas, azonban mind árban, mind megbízhatóságban messze kedvezőbb volt.

A PRIMO nem bírta a versenyt a tömegesen előállított, a magyar kormány által támogatott Commodore plus 4 számítógépekkel, amelyek vámmentességet kaptak, ellentétben a Magyarországon gyártott Primo és HT-1080z (és még néhány) típusokba beépített alkatrészekkel. Így előállt az az eset, hogy a Magyarországon gyártott számítógépek anyagköltsége magasabb lett, mint a komplett nyugati import Commodore számítógép

Szólj hozzá!

Ne feledd,a hozzászólásodért te vagy a felelős!